HÁZIREND

mely a Battonyai Szent István Általános Iskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.

A házirend célja és feladata

1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.


A házirend hatálya

1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.

2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

A házirend nyilvánossága

1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető
az iskola portáján;
az iskola irattárában;
a városi könyvtárban;
az iskola igazgatójánál;
az iskola igazgatóhelyetteseinél;
az osztályfőnököknél – az osztálynaplóban;
az iskola épületegységeinek a nevelői szobájában.


3. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
a tanulókat osztályfőnöki órán;
a szülőket szülői értekezleten.

5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:
a tanulókkal osztályfőnöki órán, vagy adott órán;
a szülőkkel szülői értekezleten.

6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

1. A tanuló kötelessége, hogy:
óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;
betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
azonnal jelentse az iskola valamennyi dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült;
megismerje az épület kiürítéséi tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában.

2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:
a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a gyermekorvos és a körzeti védőnők látják el az egészségházban.

4. Iskolai ünnepélyen viseljen ünneplő ruhát.

5. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi
állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
fogászat évente egy alkalommal (8.évfolyamon) – fogorvos;
belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal – gyermekorvos;
szemészet: évente egy alkalommal – védőnők;
a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal – védőnők;
valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata nyolcadik évfolyamon – gyermekorvos.

6. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két
alkalommal.

7. Az iskola épületében dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek a kijelölt helyen
lehet. A dohányzóhelyeket az iskola igazgatója jelöli ki.

8. Egy tanítási napon háromnál több témazáró dolgozat megírására egyetlen osztály sem kötelezhető.

A tanulók közösségei


Az osztályközösség

1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.

2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:
diákönkormányzat vezető
hat fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat szervezetébe (kultúros, egészségőr, tanulmányi-, sport-, ügyeletes felelős, diákönkormányzati vezető);

A diákkörök

1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek.
A sportköri foglalkozások szervezése a Kt.52.§ (9.) bek. alapján kötelező feladat.

2. A diákkörbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.

Az iskolai diákönkormányzat

1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.

3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

Az iskolai diákközgyűlés

1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.

2. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.

3. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.


A tanulók és a szülők tájékoztatása

1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról:
- az iskola igazgatója
- az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén rendszeresen,
- a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
- iskolarádión keresztül hirdetőtáblán.
- az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják.

3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel.

4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az iskola igazgatója a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden év elején,
az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

5. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:
szóban:
- a családlátogatásokon,
- a szülői értekezleteken,
- előre megbeszélt időpontban,
- a nyílt tanítási napokon,
- a tanulók értékelésére összehívott megbeszéléseken,
írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első-negyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapokon.

6. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel.

7. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület olyan értekezletein, ahol a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyeket tárgyalják.


Az iskola működési rendje

1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig vannak nyitva.

2. 1-4. évfolyamon és a speciális iskolában szülői igény szerint felügyeletet biztosítani kell!

3. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.30 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani.

4. Az iskolában a tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.45 óra között kell megérkezniük.

5. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
1. óra: 8.00 – 8.45
2. óra: 9.00 – 9.45
3. óra: 10.00 – 10.45
4. óra: 11.00 – 11.45
5. óra: 12.00 – 12.45
6. óra: 13.00 – 13.45

6. A tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.45 óra között, valamint az óraközi szünetekben – kivéve a második szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk.
Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a tanteremben, illetve a folyosón maradhatnak.

7. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tanteremben étkeznek.

8. Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk.

9. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

10. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 óra és 16 óra között, pénteken 14 óráig.

11. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

12. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.

13. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

14. Az iskola központi épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja és a titkárságra kíséri.

15. Az iskolaotthonos és a napközis foglalkozást igénybe vevő tanulók szülei a foglalkozás befejezése előtt lehetőleg 5 perccel jelenjenek meg gyermekükért.

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák,
az iskolai rendezvények előkészítésében

1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.

3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:

osztályonként két hetes,
folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek: 2. osztályos, 3-4. osztályos és 7-8. osztályos tanulók,
5-6. osztályosok porta ügyeletet látnak el a központi épületben.

4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szül. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:
gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta, stb. – az órát tartó nevelő utasításai szerint);
a szünetben a termet kiszellőztetik;
a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;
az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;
az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat;
ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot, a tagintézmény munkaközösöség-vezetőjét;
az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, a hét utolsó tanítási napján – a tanítás befejezése után – a tanterem tábláját lemossák.

5. Tagintézményenként kijelölt ügyeletes tanulók külön beosztás szerint – reggel 7.30 és 8.00 óra között, valamint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint folyosóin tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az iskolai diákönkormányzat osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására.

6. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős, stb.

7. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.

A tanulók mulasztásának igazolása

1. A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.

2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat.
Egy tanítási óráról a szaktanár vagy az osztályfőnök engedélyezheti a távolmaradást.

3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.

4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül
három napig terjedő mulasztás esetén szülői,
három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással
igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.

5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

6. A tanórai késést igazolni kell. A késés igazolása a mulasztás igazolására meghatározottak szerint történik.

7. A késések idejét össze kell adni, amennyiben eléri a 45 percet, akkor a késés 1 igazolt vagy igazolatlan órának számít.

8. Három igazolatlan késés esetén osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló, súlyos esetben fegyelmi büntetést von maga után.

Tanórán kívüli foglalkozások

1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:
Iskolaotthon, napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-2. évfolyamon iskolaotthon, 3-4. évfolyamon napközi otthon, a speciális iskola 1-6. évfolyamán napközi otthon, az 5-8. évfolyamon pedig tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel – legalább 12 fővel -, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.
Diákétkeztetés. A napközi otthonba, iskola otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe és iskolaotthonba nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az intézménynél kell befizetni minden hónap megadott napjain. Az iskola hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést két nappal előre lemondja.
Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
Iskolai sportkör. Az iskola sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
Diákkör. A különféle diákkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A diákkörök magukban foglalják a: szakköröket, érdeklődési köröket, művészeti csoportokat, énekkart. A diákkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Megalakulása legalább 10 fővel. Diákkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Szabadidős foglalkozások. Túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb. A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti a Népek Barátsága Városi és Iskolai Könyvtárban.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00 óra és 17.00 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell.

3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, a fejlesztő foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

6. A tanulók tantárgyválasztásával kapcsolatos eljárás
3. évfolyamtól indulnak az emelt szintű oktatásban részesülő osztályok, csoportok. (Emelt szintű számítástechnikát tanuló osztály, emelt szintű német, angol nyelvet tanuló csoportok.) Az emelt szintű számítástechnikát, emelt szintű angol, német nyelvet tanuló csoportokba való jelentkezés 2. osztály végén a szülő igénye alapján a tanító vélemény figyelembevételével írásban történik. (Tanév végén, májusban.)
Tagozatra jelentkezés a szülő kérése alapján, de döntően a tanuló tanulmányi eredménye határozza meg a felvételt, elsősorban a magyar és a matematika tantárgy osztályzatát figyelembe véve. Az osztálylétszám kialakításánál az iskolavezetésnek legyen joga dönteni a tanulói létszám alapján

Az iskolaotthonra, a napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok

1. Az iskolaotthonba, a napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.

2. Az iskolaotthonba, a napközi otthonba tanévenként minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

3. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.

4. Az iskola az iskolaotthonban, a napközi otthonban és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.

5. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,
akiknek mindkét szülője dolgozik,
akik állami gondozottak,
akik nehéz szociális körülmények között élnek.

6. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 17.00 óráig tartanak. Az iskolaotthon 16.00 óráig.

7. A tanulószobai foglalkozás 14.00 órától – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 17.00 óráig tart. 13-00-14.00 óra között felügyeletet biztosítunk a központi épületben az igénylők számára. Az ebédlőbe történő elmenetelhez és visszajövetelhez kíséretet nem biztosítunk. 11.45-13.00 óra közötti időben a tanuló hazamegy ebédelni, vagy iskolai étkeztetést vesz igénybe, vagy otthon marad és a foglalkozás kezdetére jön vissza az iskolába. Ezért a felelősséget a szülő vállalja, amit az ellenőrző könyvben igazol.

8. Az iskolaotthonba, a napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.

9. A tanuló az iskolaotthonos, a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

10. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatos példát mutat a tanév végén „Kiváló napközis tanuló” jutalomban részesíthető.

11. Az iskola elősegíti a lehetőségekhez képest – a fenntartó támogatásával a tanulók ingyenes vagy kedvezményes étkeztetését, tanszer ellátását - szüleik szociális igényeinek, helyzetének figyelembe vételével.

12. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek:
osztályonként egy tanulmányi felelős,
egy játékfelelős,
két hetes.

13. A tanulmányi felelősök megbízatása meghatározott időre szól. A tanulmányi felelősök feladata: gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap a leckét a táblára írják.

14. A hetes megbízatása egy hétre szól. A hetes feladatai:
a nevelőnek segít a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában,
felügyel a csoport játékainak megóvására,
rendet tart a csoport játékszekrényében.

A tanulók jutalmazása

1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

2. Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban.

3. Az iskolai jutalmazás formái:
szaktanári dicséret,
osztályfőnöki dicséret, (3)
igazgatói dicséret, (3)
napközis nevelői dicséret
tanulószoba-nevelői dicséret
nevelőtestületi dicséret, (2)

4. A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén be kell jegyezni a bizonyítványba. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt pedig igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal ismeri el az intézmény.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

1. Azt a tanulót, aki
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,
vagy igazolatlanul mulaszt,
vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének,
büntetésben lehet részesíteni.

2. Az iskolai büntetések formái:
szaktanári figyelmeztetés,
napközis nevelői figyelmeztetés,
osztályfőnöki figyelmeztetés,
osztályfőnöki intés,
osztályfőnöki megrovás,
igazgatói figyelmeztetés,
igazgatói intés,
igazgatói megrovás,
tantestületi figyelmeztetés,
tantestületi intés,
tantestületi megrovás.

3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása – az iskola közvetlen környezetében ne dohányozzon!
a szándékos károkozás;
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.

6. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

7. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

8. Kirívó magatartása miatt a gyerekek javaslata alapján iskolai rendezvényeken nem vehet részt.

9. Trágár beszéd használata szigorúan tilos!

10. Napraforgómagot, tökmagot, rágót hozni iskolába tilos!

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre a titkárságon. Alsó tagozaton az osztályfőnöknek.

2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában. Alsó tagozaton az osztályfőnöknek.

3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.
A be nem jelentett, le nem adott nagyobb értékű eszközök eltűnése esetén az anyagi felelősség a tanulót és a szülőt terheli.

4. Azok kerékpárral érkező tanulók a kerékpárt az iskola területén csak tolhatják és azt az udvar kijelölt részén lévő kerékpár tárolóba tarthatják. Az iskola a kerékpárért anyagi felelősséget nem vállal! Az anyagi felelősség a tanulót és a szülőt terheli.

A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége

1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59.§ (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti.

2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.

2. A házirend tervezetét megvitatják az osztályfőnökkel, és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.

3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.

4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék és az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét.

5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az iskolaszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és az iskolaszék egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.

6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az a Battonya Város Önkormányzat Képviselő-testületének jóváhagyásával lép hatályba.

7. Az érvényben lévő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az iskolaszék, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége.

8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

Forrás:www.sziaisk.shp.hu