Battonya (románul Bătania, szerbül Батања) város Békés megyében. Lakossága nemzetiségi kötődés szerint: magyar 93,8%; szerb 5,1%; román 3,7%; cigány 1,7%; német 0,3; szlovák 0,2; ismeretlen, illetve nem válaszolt: 5,4%. (KSH, 2002)

Fekvése

Az Alföld délkeleti részén. Határátkelőhely Tornyán át Romániába.

Megközelíthető

• Vonattal a MÁV 125a számú (Mezőhegyes-Belsőperegpuszta-Tompapuszta-Battonya) vonalán érhető el. Battonya vasútállomás Tompapuszta után található.

Szomszédos települések

• Dombegyház, Mezőkovácsháza és Mezőhegyes, illetve a határ másik oldalán Pécska és csatolt települései: Tornya, Szederhát és Óbodrog, Kispereg és Németpereg.

Nevének eredete

Első említése 1340-ból Both Anya, amely egy Anya nevű, nagy határral bíró egykori település Both nevű személy által birtokolt részére utal. (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára) Népetimológiaként Batu tanya is ismert, ami szerint a tatár kán harcosainak szálláshelye lett volna itt. Nevének ejtése különleges: aki valaha is élt Battonyán, az rövid t-vel, Batonyaként mondja.

Története

Az 1437-ben feljegyzett első birtokosa szekcsői Herczeg Rafael, boszniai választott püspök volt. A század közepén már a Lackffyak birtoka, majd a temesi főispán, Harapkói Bothos András tulajdonába került. 1545. február 6-án pedig Hunyadi Jánost iktatta birtokba az aradi káptalan. Már a Lackffyak korában alsó, középső és felső Battonyára oszlott a népes helység.

Hunyadi Mátyás, aki addig a lippai vár fenntartására fordította a falu jövedelmeit, 1463. február 19-én édesanyja, Szilágyi Erzsébet udvartartására ajándékozta, hat más birtokkal együtt. 1563-ban, a török fenyegető közelségében már csak 87 adózó jobbágy él itt, akik (nevük alapján) mind magyarok. (Borovszky Samu: Csanád vármegye története).

1566. augusztus 30-án Gyula vára elesett, így Battonya is török kézre került. A török és magyar által egyaránt sarcolt, adóztatott falu pusztulása 1596-ban következett be, amikor a Báthory Zsigmond politkai fordulatán felbőszült III. Mehmed szultán a Máramaros környékéről mozgósított tatár csapatok dúlásának engedte át a vidéket. A kiürült területet délről menekülő félnomád délszláv telepesek foglalták el, de 1693-ban őket is elsöpörte a császári csapatok elől visszavonuló, Csanád vármegye szabad rablására engedett török-tatár sereg.

A hódoltság után Battonya a kincstár birtokába került. 1720-ban mindössze 24 adófizető jobbágyot számlált a Possessio Batonya Cameralis, akik közül a közölt névsor alapján 20 szerb, 2 román és egy magyar. E szerbek a Balkánról visszavonuló császári seregekkel érkeztek, és Heisler Donát tábornok telepítette le őket a szinte kipusztult Csanád, Arad és Zaránd vármegyékbe. Ez időben Csanád vármegye, amely ekkor csak Battonya, Makó, Földeák és Tornya településekből állt, mindössze 2500 főt számlált.

1896-ban, a millennium évében megépült a nagyméretű, kétoldali karzatos klasszikus stílusú zsinagóga és rabbiház. Ezzel a két épülettel létrejött az izraelita hitközség központja. 1930-ban 12 718 lakosából 9784 magyar, 1591 szerb, 1155 román, 116 szlovák és 61 német.

1989-ben nyilvánították várossá. Buszállomással és vasútállomással rendelkezik.

Látnivalók

SOS Gyermekfalu

1986. szeptember 27-én 12 hagyományos stílusú épülettel megnyílt az első magyarországi gyermekfalu, amely családias neveltetést biztosít elhagyott vagy árva gyerekeknek.( hivatalos honlap) Az intézmény létrehozása Puja Frigyes külügyminiszter közbenjárásának is köszönhető. A battonyait később Kecskeméten és Kőszegen épültek követték.

Termálstrand

A városban májustól szeptemberig nyitva tartó termálvizű strand működik. 2 úszó-, 1 tan- és 1 termálmedencével.

Római katolikus templom

Battonya, római katolikus templom

Az 1814-ben eredetileg egy tornyúnak épített templomot 1934 és 1938 között építették át neobarokk stílusban. Oltárképét Molnár C. Pál festette.

Molnár C. Pál Emlékház

A festőművész szülőfalujának ajándékozott képeit bemutató állandó kiállítás.

Zsidó temető

A nagyméretű zsidó temetőben az 1800-as évek elejétől kezdve az 1960-as évekig temettek. A gondozatlan, bekerített sírkertben nyugszik a város egykori jómódú polgárságának legtöbb tagja, az ügyvédek, nagykereskedők, orvosok, iparosok, értelmiségiek, a Kohn, Heim, Grosz, Schwacz, Berg, Klein, Koch családok tagjai. A sírkert szélén romjaiban még áll a millennium idejében épült ravatalozó épülete.

Battonyán született

• Bélyácz Iván, akadémikus, közgazdász professzor (*1949. február 1.) [1]
• Gyulay Endre, püspök (*1930. szeptember 17.)
• Kiss Ottó, író, költő (*1963. október 10.)
• Molnár C. Pál, Battonya díszpolgára 1935-től; festőművész (*1894. április 28. – †1981. július 11.)
• Oroján István festő, szobrász 1947. február 19.
• Poós Zoltán, költő, író (*1970. április 8.)
• Puja Frigyes, Battonya díszpolgára; politikus, külügyminiszter (*1921. február 2.)

Battonyán halt meg

Verhovay Gyula, újságíró, politikus (*1906. április 20.)

Testvérvárosai

• Beocsin, Szerbia (1997)
• Lippa, Románia (1997)
• Pécska, Románia (1996)